Newton és az alma

Sir Isaac Newton életrajza röviden

(1642-1727)

1642. december 25-én született Lincolnshire grófságban és
1727. március 20-án halt meg Londonban.
Angol fizikus,matematikus,csillagász,filozófus és alkimista.
A Cambridge-i Trinity College-ban tanult és élt 1661-től 1696-ig.
Ez idő alatt készítette el matematikai tanulmányai java részét.
1696-ban kinevezték egy kormányhivatalba,így Londonba költözöztt,ahol haláláig élt.
(forrás)

Törvényei fontos szerepet játszottak a tudományos forradalomban és a heliocentrikus világkép elterjedésében.

Felfedezései:

• a mechanikában
• optikában
• matematikai kutatása

*Alig ismert tevékenységei*

Gravitáció-egyszerűbben

Belezavarodtál kicsit?Nem minden tiszta?
Itt vannak a fontosabb fogalmak és pár videónak,
érdekes feladatnak a linkje,hogy jobban értsd.

Mi a gravitációs erő?                                                                               

A gravitációs erő egy bármely két test között fellépő kölcsönös vonzóerő.A gravitációs erő nagysága a testek tömegétől és a közöttük lévő távolságtól is függ.

A gravitációs erő egy vonzóerő , mely minden testre hat.A gravitációs erővel magyarázható,hogy a Föld és a többi bolygó a Nap körül kering.

Ne csak olvasd, nézd is meg!Katt!

(A gravitációs erő egy bármely két test között fellépő kölcsönös vonzóerő.)A gravitációs kölcsönhatásban résztvevő mindkét testre, azok tömegétől függetlenül, ugyanakkora nagyságú erő hat. Mindkét erő hatásvonala a két test tömegközéppontját összekötő egyenesbe esik.

Nézd meg!

A két test között ható gravitációs erő nagysága fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével. Ez azt jelenti, hogy ha például a távolság kétszeresére nő, akkor a gravitációs erő2²-ed része azaz negyedére csökken.
Nézd meg!

A két test között ható gravitációs erő egyenesen arányos a testek tömegének szorzatával.

Nézd meg!

A Newton-féle gravitációs törvény                                                            

Bármely két test között vonzóerő lép fel, melynek nagysága egyenesen arányos a tömegük szorzatával és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével.

Kattints ide!

Newton I.törvénye                                                                                       

Ha a testre ható erők eredője nulla,akkor,akkor a test nyugalomban van,vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez.

Newton II.törvénye                                                                                    

A test gyorsulása egyenesen arányos a testre ható erők eredőjével és fordítottan arányos a test tömegével:
a=F/m

Newton III.törvénye                                                                                  

Ha A test erőt fejt ki B testre,akkor a B test ugyanakkora nagyságú és ellentétes irányítású erővel hat az A testre.

Gravitáció/Nehézkedés                                                                             

-vajon azonos jelentésük van?

A gravitáció szót tévesen használják a nehézkedés fogalmának is a kifejezésére,
a nehézségi erő szinonimájaként,pedig a gravitációs erőt.Ezek NEM azonosak!
A gravitáció két tömeg közötti állandó vonzás,
a nehézkedés viszont,gravitáció nélkül,gyorsulással is létrehozható,változtatható
Pl.:a pilóták kiképzésére szolgáló centrifugában
A súly és a súlytalanság a nehézkedés következményei.



Kémia=kísérletek

	TEALÉ+KEVÉS CITOMLÉ KÁPOSZTA+KEVÉS CITROMLÉ					A kísérletekben a tealé illetve a vöröskáposzta az indikátor. A citrom, csak a kémhatást adja. (Képek hamarosan,csak technikai gondok adódtak)

Mi lenne ha ...

Mi lenne ha.....
NEM LENNE GRAVITÁCIÓ
- érdekes képek
(képek forrása:itt)

Még mindig a gravitációról

Még mindig a gravitációról....
Hasznos videók,ahol minden fontosat
megtudhatunk a gravitációról:
1.videó
2.videó

Fizika=kísérletek

I.hogyan hat a testekre a gravitáció?
Kísérlet labdákkal,jól láthatjuk,hogyan hat a testekre a
gravitáció.

II.Cavendish kísérlet
Ha megszeretnéd nézni a videót ide kattints!

•         A gravitáció jelenségeinek szabályai szerint minden tömegnek van gravitációs hatása. Nagy tömegek, égitestek tömegvonzásának következményei az égbolton jól láthatóak, de sokkal kisebb tömegek vonzereje is megmérhető, különlegesen érzékeny eszközökkel. Ilyen eszköz a torziós mérleg, amelyet Henry Cavendish használt először a fentebb említett gravitációs állandó pontos megmérésére.

•         Ezt az ingát Eötvös Lóránd többféle módon is továbbfejleszttette. Ezekkel a műszerekkel nagy pontosságig sikerült igazolni a a tehetetlen és gravitációs tömeg egyenértékűségét, amely az egyik alapaxiómája az általános relativitáselméletnek is.

Sav-Bázis Reakció

Minden a Sav-Bázis Reakcióról.

Sav-Bázis Reakciók
/hétköznapi életben/
savas és lúgos kémhatású anyagok környezetünkben

SAVAS:
Ecet( pH= 2,3 ),
tehéntej( pH= 6,4 ),
paradicsomlé( pH= 4,2) ,
citrom,
esővíz(általában)

LÚGOS:
Szódabikarbóna-oldat,
Szalakáli oldat( pH= 8,3 ),
vér,
hypo

                                                                                                                                                               

/kémiai értelmezés/ 

vízhez képesti savasság lúgosság 

A sav-bázis reakciók lényege a bázisok hidroxidionjainak (OH−) és a savak hidrogénionjainak (H+) vízképzési reakciója.

H+ + OH− ⇌ H2O
Víz dinamikus egyensúlya.

((Ezt az értelmezést Svante Arrhenius 1883-ban megjelent doktori disszertációjában ismertette először. Kortársai egy része fenntartással fogadta az oldatokban létező ionokba vetett hitét. Wilhelm Ostwald a rigai egyetem professzora volt az, aki felismerte az arrheniusi elméletben rejlő lehetőségeket, és kísérleteivel be is bizonyította azok létjogosultságát.))

                                                                            

proton leadás/felvétel 

((Johannes Nicolaus Bronsted 1923-ban egy új sav-bázis elmélettel állt elő, melyet 1928-ban Thomas Martin Lowry továbbfejlesztett. Az elmélet egyszerű és összetett sav-bázis rendszereket különböztet meg.))

Egyszerű sav-bázis rendszer: sav az a molekula vagy ion, amely protont ad le, és bázis az amelyik protont vesz fel.

Sav → Bázis− + H+

Az elmélet magyarázatot ad oldószerekben lezajló sav-bázis reakciókra is. Például a sósav (HCl) vízben való oldásánál a HCl molekula tekinthető savnak, a vízmolekula pedig a bázisnak:

   HCl + H2O ⇌  H3O++ Cl−

((Ennek az elméletnek a jelentőségét az is növeli, hogy nem csak vizes közegre, hanem más – proton tartalmú –oldószeres reakciókra is alkalmazható.)) 

                                                                         

Lewis-féle sav-bázis elmélet

A Lewis-féle sav-bázis elmélet az elektronpároknak a kialakuló kötésben való eredete alapján tárgyalja a savakat és bázisokat.

Lewis szerint sav az az anyag, ami elektronpár-akceptor, vagyis elektronpár felvételére képes. A bázisok pedig elektronpár-donorok (elektronpár leadására képesek).

((A Lewis-elmélet a komplexkémiai reakciók megmagyarázására jól használható, a fémionok Lewis-féle savak, a ligandumok (akik az elektronpárt adják a datív kötésbe) pedig a Lewis-féle bázisok.))

Lewis sav: elektronpár-akceptor

Lewis-bázis: elektronpár-donor

pl. H+   +    :OH-      =       HOH

:NH3   +  H2O      =       NH4+   +  OH-

((Általánosabban használható, mint a Brønsted-Lowry-féle sav-bázis elmélet))

 

                                                                    

A Lewis-féle sav-bázis elmélet Pearson-féle értelmezése

(Hard-Soft elmélet)(1963)

• kemény (hard) savak és bázisok, ill. lágy (soft) savak és bázisok
  
  A kemény savak tulajdonságai:

  Kis méret

  Nagy pozitív töltés

  Kis polarizálhatóság

  Erősen protonkedvelő részecskékhez (kemény bázisokhoz) kapcsolódik szívesen

  A kemény bázisok tulajdonságai:

  Kis méret

  Nagy elektronegativitás

  Kis polarizálhatóság

  Nehezen oxidálhatóak 

  A lágy savak tulajdonságai:

  Nagy méret

  Kis pozitív töltés

  Nagy polarizálhatóság

  Gyengén protonkedvelő részecskékhez (lágy bázisokhoz) kapcsolódik szívesen

  A lágy bázisok tulajdonságai:

  Nagy méret

  Kisebb elektronegativitás

  Nagyobb polarizálhatóság

  Könnyen oxidálhatóak 

                                                                               

  Egyéb sav-bázis elméletek
  

   
  

  ((A Lux-féle elmélet magas hőmérsékleten (olvadékfázisban) végbemenő reakciók magyarázatát adja meg: a savak oxidion (O2−) akceptorok, míg a bázisok oxidion donorok.))

  Példa:

  CaO + SiO2 → CaSiO3

  BÁZIS SAV. 

  ((Usanovich továbbfejlesztette a Lewis-féle elméletet, elmélete szerint a savak kationdonorok, elektron-, ill. anionakceptorok, míg a bázisok anion-, ill. elektrondonorok, és kationakceptorok.)) 

                                                                                                                                                           
  Sav-bázis reakciók

  Protonátadással járó, ún. protolitikus reakciókat sav-bázis reakcióknak nevezzük. Azokat a molekulákat, ionokat, amelyek a protont leadják savaknak, amelyek felveszik, bázisoknak nevezzük.

  Azokat a vegyületeket nevezzük savnak, amelyek vízzel szemben savként viselkednek. Az erős savak egymással szemben már viselkedhetnek bázisként. Az erősebb sav a gyengébbnek átadhatja a protonját. 

                                                                                                                                                           
  Indikátorok

  Indikátorok: Olyan anyagok, melyek színváltozással reagálnak a

   kémhatás- illetve a pH megváltozására, ugyanis ezzel egyidejűleg

   a szerkezetük is változik. 
  
  Természetes indikátorok: 
  A természetben található sok festékanyag közül vannak olyanok, amelyek színe állandó, viszont vannak olyanok, amelyek nem , mert bizonyos körülmény hatására ( akát már napsütésre is ) megváltozik a színük. Ezen kívül savas és lúgos hatásra is történhet változás. Ezen színváltozás a sejtnedv pH értékének megváltozása miatt alakul ki. A legtöbb természetes indikátor ezen az elven működik.
  

  

  A vöröskáposzta leve különböző pH értékű oldatokban
  

  

  A szőlőlé is használható indikátorként..

  
  

  Mesterséges indikátorok :Azovegyületek
  (diazo - benzolszármazékok)

  

  Az Azovegyületek általános képlete

  Főbb képviselői 

  • metilnarancs
  • metilvörös
  • dimetil - sárga
  • tropeolin

  Trifenilmetán vegyületek

  (ftalein - származékok)

  

  Az Ftalein vagy Trifenilmetán festékek általános képlete

  2 típusuk létezik:
  1; Ftaleinek         R = COOH
  2; Szulfoftaleinek   R = SO3H

  Főbb képviselőik
  Ftaleinek

  • fenolftalein
  • krezolftalein
  • timolftalein

  Szulfoftaleinek 

  • fenolvörös
  • timolkék
  • brómfenolkék

  
  

  Néhány mesterséges indikátor átcsapási pH - és színtartománya

  
  

  
  

  • Metilibolya – átcsapási pH tartománya: 0,1-1,5 ; átcsapási színtartománya: sárga-ibolya
  • Metilnarancs – átcsapási pH tartománya: 3,1-4,4 ; átcsapási színtartománya: vörös-narancs
  • Metilvörös – átcsapási pH tartománya: 4,4-6,2 ; átcsapási színtartománya: vörös-sárga
  • Lakmusz – átcsapási pH tartománya: 5,0-8,0 ; átcsapási színtartománya: vörös-kék
  • Fenolftalein – átcsapási pH tartománya: 8,2-10,0 ; átcsapási színtartománya: színtelen-vörös

  
  

  
   

                                                                                                                                                           

  
  Tipikus sav-bázis reakciók

  Az eső természetes savassága és a savas eső 

  Természetes savasság:
  
  

  H2O + CO2 → H2CO3

  H2O + H2CO3 HCO3-  + H3O+
  
  pH ≈ 5, mészkő, vízkő képződése:

  
  

  H2CO3 + CaCO3        2HCO3- + Ca2+(aq) 

  
  

  Savas eső:
  

  SO2 + H2O   =   H2SO3

  SO2 + O3 = SO3 + O2

  SO3 + H2O  = H2SO4

  2NO2   + 2H2O = HNO2 + HNO3